A pengő, anno…
Gyerekkorunkból emlékezhetünk rá, bár nem azért, mert még érvényes fizetőeszköz volt, hanem azért, mert nagyszüleinktől kaptuk ajándékba a „régi pénzt”. Nekem jól esett birtokolni, mert szép volt, és főleg szép nagy számok voltak rajta – igaz, nem ért semmit sem, de nem is ez volt a lényeg. Akkor. Ma már más szemmel nézem. Ezért is raktam össze ezt a kis anyagot.
Szóval a pengő nem is oly rég még a hivatalos magyar pénznem volt. Egész pontosan 1927. január 1-én vezették be a magyar korona helyett, s mintegy húsz évig, 1946. július 31-ig volt törvényes fizetőeszköz. Váltópénze az fillér volt (1 pengő = 100 fillér).
Honnan kapta a nevét?
A pengő elnevezést már a pénznem bevezetése előtt is használták a (nemes)fémpénzek megjelölésére, vagyis olyan pénzekre, melyek szép pengő hangot adtak ki, mikor szilárd felülethez ütötték. A forintbankjegyek bevezetése után a pengő kifejezést az érmék megjelölésére használták.
Az első világháború kitörése után a nemesfémpénzeket bevonták, majd később az infláció miatt minden fémpénz eltűnt a forgalomból. Így a pengő pénznév kiválasztása (figyelembe véve a fenti jelentést) egyfajta stabilitást tükrözött. A független Magyarország valutájának nevét nem vita nélkül választották ki. Abban egyetértés mutatkozott, hogy magyar nevet kell választani. Olyan nevek merültek fel, mint turul, turán, libertás vagy máriás.
Milyen célt szolgált a pengő bevezetése?
Az első világháború és Trianon után egy „kisebbfajta” gazdasági válság alakult ki. A helyzetet megpróbálván stabilizálni többek közt bevezették a pengőt is, és nem tudni, hol került homok a gépezetbe, de mint azt látni fogod, nem volt túl sikeres az akció. Míg zajlott a második világháború, drága honatyáink olyan nagymértékben nyomtatták a pénzt, hogy nem kellett hozzá nagy tudás megjósolni, ebből baj lesz. Ki tudja, lehet, hogy nem véletlenül történt így?
Lényeg, hogy a magyar pengő a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációját szenvedte el. Bár több próbálkozás is volt az infláció megfékezésére (kíváncsi lennék, mik voltak ezek), végül a forint bevezetése vezetett a gazdasági stabilitás helyreállásához.
Álljunk csak meg egy szóra! Ha jól emlékszem a pengőt is éppen ezzel a céllal vezették be, nem? Vagyis a korona inflációja után a pengő következett, majd amikor az is elértéktelenedett, bedobták a forintot, ami folytatta a diadalmenetet – amint azt majd lejjebb olvashatod. Vagyis mindig ugyanoda lyukadunk ki, és pontosan ugyanazért. Joggal merül fel a kérdés: nem kellene esetleg változtatni?
De hogyan jöhetett létre a hiperinfláció?
A pénznyomtatás mellett például a súlyos háborús pusztítás következtében kialakult, egyesek szerint azonban mesterségesen gerjesztett áruhiány is okozhatta. Egyre nagyobb számokat kellett írni a bankjegyekre, míg végül a csillagászati számokat elért névértékek csökkentése miatt bevezették az adópengőt, de ez már nem sokat segített a halálra ítélt pénzen.
Készítettem egy videót a pengőről, nézd meg!
Tehát ismét a világ fölé emelkedtünk!
Amint láttad, a pengő 1946-os hiperinflációjának mértéke sokáig világrekord volt, mígnem 2008-ban ezt a "címet" Zimbabwe pénzneme hódította el a pengőtől (erről is láthattál egy videót a korábbi írásomban). Viszont hál’ istennek a világon valaha kiadott legnagyobb címletű bankjegy továbbra is a magyar egymilliárd bilpengős bankjegy, mely 1000 trillió pengőnek felelt meg (1021), de ezt nem hozták forgalomba.
Egy kis matek
1927-ben a pengő az elértéktelenedett koronát váltotta fel. Kibocsátásakor 1 pengő 12 500 koronát tett ki. 20 évvel később (1946.) az újabb stabilizációs törekvések során a magyar forintot új pénznemként vezették be - ekkor 1 forint 400 000 kvadrillió pengőt, vagy 200 000 000 (kétszázmillió) adópengőt ért. Akarod látni ezt számokban?
1927. 12500 korona = 1 pengő
1946. 400.000.000.000.000.000.000.000.000.000 pengő = 1 forint
Vagyis 1 forint = 5.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000 korona
A forgalomban lévő pénz mennyisége
Figyeld a tempót: 1939. december 31-én 975 000 000 (kilencszázhetvenötmillió) pengő volt forgalomban, 1945. december 31-én már 765 446 000 000 (hétszázhatvanöt milliárd négyszáznegyvenhat millió). Másfél évre rá – nem is tudom miben bízva – nyomtattunk még egy kis pénzt, és 1946. július 31-re 47,3 kvadrillió pengő, plusz 5 176 212 kvintillió pengő adópengő formában. Ezt már nem írom le számokkal, de te megteheted, csak úgy érdekességképpen.
Most következzék a forint..
Anno…
Kezdhetném hasonlóan, mint a pengőnél, hiszen a mai fiatalok már nem nagyon emlékeznek a fillérre, de a papír tízesre, húszasra, ötvenesre és százasra sem. Nos, úgy néz ki a következő generáció magára a forintra sem fog emlékezni, hiszen hamarosan eltűnik a süllyesztőben. De legalább a pengő mellé lehet egy forint gyűjteményt is készíteni.
Rövid történeti áttekintés
A forint a középkori Magyar Királyságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában is ismert pénznem volt, illetve a történelem során más országokban is használták. A Magyar Forintot a II. világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be a pengő 1945-1946-os hiperinflációját követően. Kibocsátáskor még arany alapú pénz volt. A forint váltópénze a fillér lett. Az első magyar pénzérméket 1946-ban készítették el 2, 10, 20 fillér és 1, 2, 5 forint címletekkel. Ezt az érmesort kisebb változtatásokkal és bővítéssel (50 fillér, 10, 20 forint) egészen 1989-ig verték. A rendszerváltozás után teljesen új tervezésű forgalmi érméket adtak ki 1-től 200 Ft-ig, a filléreket pedig 1999-ig fokozatosan kivonták. Az első bicolor érmét, a jelenleg is forgalomban lévő százforintost 1996-ban verték. 1998-ban kivonták a 200 forintos érmét – majd idén júliustól ismét kibocsátották. 2008. március 1-jén kivonták a pénzforgalomból az egy- és kétforintos érméket.
Erről is készítettem egy rövid videót, ajánlom figyelmedbe!
Érdekes volt a vége, ugye? 454-szer kevesebbet ér a forint, mint 60 éve. Vagyis nem igazán jött össze ez a stabilizációs terv. Talán majd legközlebb. :)
Végezetül most sem tudok mást mondani, mint korábban, vagyis érdemes elgondolkodni azon, hogy az infláció, mint rejtett adónem milyen mértékben károsítja meg a társadalomban élő embereket. Éppen ezért javaslom, hogy gondolkozz értékálló megtakarításokban, hogy mentesülj az inflációs hatások alól. Olvass, tanulj, tájékozódj. És ha komolyan érdekel a téma, akkor lehet, hogy tudok segíteni.
Ha kérdésed van, írj ide: goldjaga@gmail.com
